Nagyon sajnálom a késlekedést, de nem volt se időm, se ihletem. De most itt a rész. Jó olvasást, és véleményeket nyugodtan írjatok. Pussz.
Megfogta a vállam, és magához húzott.
Nyomott egy puszit a homlokomra, de kaptam megdorgálást rendesen.
-
Hogy képzelted ezt? Egyedül jössz át egy
átjárón? Bántott az a vadbarom? Mi történt? Normális vagy te lány?
-
Sajnálom jó? – könnyek szöktek a
szemembe -, nem tudtam mit csináljak. Féltem, de nem voltam egyedül. Velem volt
a nagymamám. Segített végig. Nem tudom, hogy nyitottam, meg csak ezt kívántam,
meg engedtem magamat a varázslatnak. Niall-ről meg csak annyit, hogy el akarta
venni az erőm. Viszont nem tudom merre van. Utoljára akkor láttam, mikor
kiszaladtam a toronyból.
-
Soha többet ne csinálj ilyet – guggolt
le hozzám, és megfogta a térdem.
-
Megígérem, hogy soha nem csinálok ilyet,
és nem megyek el tőletek – ráraktam a szívemre a kezem, és úgy mondtam.
-
Szeretünk kicsi lány – mosolygott Sam.
Egy héttel később újra megkezdődött a
suli. Nagy „izgalommal” vártam a kedd reggelt. Az óra csörgésére ébredtem, ami
hatra volt beállítva. Fáradtan felültem az ágyban, körülnéztem, és még kint
sötét volt. Az agyamban parancsoltam a lábaimnak, hogy mozduljanak meg. Kiszálltam
az ágyból, és elindultam a fürdőben. Belenéztem a tükörbe, a hajam szerteszét
állt. Olyan déja vu érzésem támadt. Már pár héttel ezelőtt, mintha ugyan ezt a
reggelt éltem volna át. Csak annyiban volt más, hogy nem volt este látomásom. A
hajammal megint nem törődtem, inkább átmentem a szobámba, és kivettem egy bőr
nadrágot, és Mickei kötött pulcsit, egy magas sarkú bokacsizmát, és egy motoros
kesztyű. Egy kicsit lazábbra vettem a stílust, mivel már nem ugyan az az ember
vagyok, aki voltam. Egy tündér vagyok, akinek az a végzete, hogy megmentse a
világot. Fura. Visszamentem a fürdőbe. Elvettem a fésűmet a mosdókagylóról, és
megfésültem hosszú barna hajam. Észrevettem, ahogy végighúztam a hajamon,
megcsillant egy szőke tincs. Gyorsan visszaraktam, és megkeresetem azt a
bizonyos hajtincset. Majdnem kiugrott a szemem a látványától. Szőkülök? Elhessegettem a gondolatokat,
és otthagytam a fürdőt. A testvérem megbetegedett, így nem jön suliba.
Lefutottam a lépcsőn, felvettem a bőrkabátom, és kiléptem az ajtón. A hűvös
őszi szellő megcsapta az arcom. Beszaladtam a kocsimba, bekapcsoltam a fűtést,
és beindítottam.
A suliba érve Sam és Mia várt az
ajtónál. Samen egy farmer és egy hosszú újju pulóver volt. Persze a supra nem
maradhatott ki. Mia szintén egy farmert viselt, magasított szárú csizmával. A
haja fonva volt leeresztve a vállára. Kiszálltam a kocsiból, lezártam, és
odamentem hozzájuk. A kis varázslóm átkarolta a derekam, és bevezetett minket
az épületbe. Az első óránk matek volt. Miáék bementek a terembe, én pedig
elmentem wc-re. Megmostam az arcom, mert nagyon melegem volt.
Kilépve a mosdóból láttam egy srácot.
Barna bőr és barna haja tökéletesen összhangban voltak. Új srác érkezett a suliba? Odafordult hozzám, és rákacsintott. Én
elfordítottam a fejem, és visszasiettem a terembe. Beültem a padba, lehajtottam
a fejem, és kifújtam magam. A legjobb haveromék jól elvoltak kettesben.
Körülnéztem a termen, és hiányzott valami. Vagyis inkább valaki. Niall sehol
nem volt. Amennyi időt jártam is vele iskolába, soha nem késett el. Rossz
érzésem volt ezzel kapcsolatban, vagy csak paranoiás vagyok.
Az óra elkezdődött, és még mindig
egyedül ültem a padban. Kivettem a könyveimet, és bejött a tanár. Az új srác a
hátánál jött be, és ismét e flörtölő tekintetett meresztett felém. Én elkezdtem
forgatni a szemem, ő pedig kimutatta a gyönyörű szép fehér fogait. Tanárnő
letette a könyveit az asztalra, ő pedig nekitámaszkodott.
-
Gyerekek. Ő itt Duane Carter. Cserediák
Los Angalesból. Ezt az évet itt fogja tölteni veletek.
-
Sziasztok – bólintott a fejével.
A
„bemutatkozás” után elfoglalt egy helyet a teremben, ami pont mellettem volt.
Levetette magát a székre, lábát szétterpesztette, kezét keresztbe rakva ült
ott. „Belemerülve” a tanár mondataiba próbáltam felfogni a geometriai anyagot.
Ez az egyetlen rész, amely nem ment nekem. Örülök neki, ha a vizsgákon átmegyek
egy kettessel. Az óra közepe fele meguntam az egyenlőszárú háromszögről szóló
bemutatót, így elkezdtem rajzolni. A kezem csak ment, nem én irányítottam. Egy
zsidócsillagot rajzoltam, szárnyal körülövezve. Egy nevet írtam oda, Rose.
Keresgettem az agyamban, hogy ismerek-e ilyen nevű embert, de nem.
Jól
rajzolsz kislány. Szólalt meg egy
hang a fejemben. Ránéztem Sam-re. Nem ő volt, mivel a tanárra figyelt. Mia sem
lehetett. Akkor ki más? Oldalra néztem, és megláttam az új fiú
tekintettét. Engem nézett, és vigyorgott. Visszafordultam, elhúztam a füzetét,
és beleírtam. Miért nézel így rám? Ránézett a füzetre. Rajzolt oda egy
szívet, és ismét rám nézett. Nem vagy rossz szépségem. Megint a fejemben. Hogy csinálod? Írtam le. Próbáld meg te is, könnyebb, mint
az írás. Koncentrálni
kezdtem, aztán láttam magam a gondolataiban. Tele voltak az én képeimmel, volt
mikor alsóneműben gondolt el. Fúúj!! Nem
találtam semmit a múltjáról, meg kicsoda is ő. Mit kutakodsz babám? Zavarta meg a keresésem. Én..én..csak.
Ne mentegetőzz. Tudom, hogy mire meg ki a játék. Ránéztem zavarodottan.
Oda
vagy értem, mint mindenki más. Az a flörtölős vigyor. Nem
vagyok olyanok, mint a ribancaid. Kiszálltam a fejéből. A kezét
áthelyezte a combomra. Lenéztem, és megfogtam. Ő egyre feljebb tolta, én pedig
együtt mozgattam vele az enyém. Újra figyeltem, megszorítottam, és ledobtam
magamról.
Óra végén Mia futott hozzám. Megfogta a
kezem, és puszit nyomott az arcomra.
-
Láttam mit csináltál az órám –
vigyorgott -, büszke vagyok rád.
-
Miért is? – néztem rá érthetetlenül.
-
Elsőnek is használtad a telepatikus
beszédet. Láttam mennyire belemerültél abba a fiúba. A második pedig flört.
-
Ja hát ő mondta, hogy ezt tegyem. Csak ő
csinálta.
Érthetetlenül
nézett rám. Elmeséltem neki mi történt az órán. Javasolta próbáljak közelebb
kerülni hozzá, mivel így többet megtudunk róla, mert nem ismeri. Elbúcsúzott
tőlem, és elment Samhez. A következő órám torna volt. Elmentem az öltözőbe,
átvettem a szürke melegítőmet, és az egyen pólót. A lábamra húztam a nike-i
sportcipőmet, felfogtam lófarokba a hajam, és kimentem. A többiek csak engem
vártak. Az edző utasított minket, hogy tíz kör, futás a teremben, utána
röplabdázunk. Megnyugodtam, hogy egyedül lehetek egy kicsit. Mivel elég jól
bírom a futást, így gyorsabban végeztem a körökkel, mint mások. Leültem a
lelátóra, pihentem egy kicsit. Jól áll neked ez a cucc. Hangozott a
fejemben. Körbenéztem, és megláttam Duane izmos testét a kilátó tetején. Mit
keresel itt? Neked nem is ez az órád. Felálltam, és odamentem hozzá.
Nem szóltunk egymásoz, csak a fejünkben. Csak látni akartalak. Hiányzott ez az édes
arcod. Megsimította. Mit szeretnél? Fettem le a kezét. Gondoltam
eljöhetnél velem ma vacsorázni. Félénken elmosolyodott. Hát…
Kicsit húztam az agyát. Kérlek Sophie. Beadtam a derekam. Rendben
elmegyek veled. Adtam egy puszit
az arcára, és visszasiettem a pályára. Minden
a terv szerint halad.
Ez egyszerűen fantasztikus :$ Ahogy te leírod, a fejem felelevenedik a kép :D Remek írónő vagy! ;)
VálaszTörlés